HTML

Tory T. töpreng

Média, közélet, gazdaság és minden ami belefér.

Kiemelt bejegyzések

Legfrissebbek

NAV-botrány

...amiről még Horváth András is hallgat.

Amikor elfogynak a hírek

1930-ban egyszer már megtörtént.

Pokol 2023

Rendkívüli módon tisztelem Navracsics Tibort.

A centrális erőtér esete a frakciókkal

Az LMP-nek lehet, a DK-nak nem.

Felsőoktatási csodafegyver kis tervezési hibával

A kiadások kiszervezése még nem reform.

Tiszteletet, bizalmat [videó]

Stephen Colbert véleménye az IMF-ellenes propagandáról.

Imagine [videó]

John Lennon-feldolgozás a szólásszabadság védelmében.

"Köcsög"

Kedves MTI, nem FAG: SAG.

Kiút a Safarov-botrányból

Börbönbüntetés, avagy hülyeségek egy typo apropóján.

Legfontosabbak

A félreértett kormányfő

Orbán Viktor a demokrácia meg­men­tésén dolgozik, csak sokan még nem értik.

A pártok szuperpozíciójáról

Schrödinger macskája és a vá­lasz­tási kampány. Kvan­tum­po­li­to­ló­gia kezdőknek.

Dohányadó - egy embedelt videó margójára

A frakciófegyelem ilyen magas szintje egyszerűen ellentmond a képviseleti demokráciának.

A gerrymandering fogalma és ellenszere

Hogyan előzzük meg a vá­lasz­tó­kerületek öncélú átrajzolgatását.

A Kádár-rendszer öröksége

Nincsen ingyen ebéd.

Isten, bizony, mitagadás

Miért nem vagyok ateista.

Indokolás, PTSD és gyümölcspulp

Szellemi ámokfutás a chips-adó apropóján, csak haladóknak.

Alexander Hamilton in da house

Kiváló spoken word előadás Ha­mil­ton és Aaron Burr párbajáról.

Móricka és a középosztály

"A KDNP olyan mint a pornó." De­fi­níciós krízis, egy bon mot e­re­de­te.

Hirdetés

Archívum

Tory T. töpreng

These pretzels are making me thirsty!

2010.12.22. tory_t

A félreértett kormányfő

Nos. Rájöttem.

Szóval az a helyzet, hogy azok, akik itt össze-vissza diktátoroznak, meg holmi tekintélyelvű hatalomgyakorlásról beszélnek, alapvetően értik félre Orbán Viktor szándékait. Hiszen, ha megpróbálunk a folyamatok mélyére tekinteni, láthatjuk, hogy ő mindössze azon fáradozik, bátran és rendületlenül – és nagyon helyesen! –, hogy végre meghonosítsa a frakción belül a kritikai attitűdöt. Ennek érdekében áll elő egyre abszurdabb és abszurdabb ötletekkel, törvényjavaslatokkal, politikai nyilatkozatokkal. Teszteli a fideszes honatyákat, meddig hajlandóak elmenni, mi mindent képesek még megszavazni. Orbán Viktor ezen nemzetmentő – felszínes szemlélődő számára valóban: gátlástalan és felelőtlen – stratégiájának szükségességét mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy eddig mindent skrupulusok, és csont nélkül szavaztak meg: Schmitt Pál köztársasági elnöki kinevezésétől az Alkotmánybíróság jogkörének csorbításán keresztül a magánnyugdíjpénztárak államosításáig, mindent. És tegnap még a sajtószabadságot felszámolni igyekvő médiatörvényt is.

A képviselők erkölcsi tartásával tehát nagy a gond. És ezt vette észre lényeglátóan, szerencsére még idejekorán, a parlamenti ciklus elején a mi bölcs miniszterelnökünk. Akkor, amikor ezt még meg lehet változtatni, ki lehet küszöbölni a csorbát. Jól látható, hogy ha kell, képes a legvégsőkig is elmenni a jó cél érdekében. Kormányfőként egészen addig fogja bombázni bizarr ötleteivel a frakciót, amíg azok végre ki nem állnak magukért, és azt nem mondják, hogy „miniszterelnök úr, ezt talán mégsem kéne!”. Amíg lesz valaki, akárki, ki először mondja ki azt a szót, ki először el meri mondani, kiáltani, bátor, bátor, azt a varázsszót, százezerek várta, lélekzetadó, szent, embermegváltó, visszaadó, nemzetmegmentő, kapunyitó, szabadító drága szót, hogy elég!

Mert ne legyenek kétségeink, Orbán Viktor csak erre a pillanatra vár.  A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogáról szóló alkotmánymódosítás megszavazásánál már-már úgy gondolta, hogy várakozása nem volt hiábavaló, és Navracsics Tibor személyében lesz egy bátor ember, aki kiállja a féléve zajló próbatételt. Végül sajnos ő is elbukott.

 

* * *

De a remény hal meg utoljára. Szóval kedves fideszes honatyák, a labda a ti térfeleteken pattog. Egy egész ország vár rátok, és minél tovább halogatjátok a gerincnövesztés – elismerem, eleinte kellemetlen – procedúráját, Orbán Viktor annál később kezdheti el a valódi kormányzást.

Számítunk rátok!

Growing a spine - Gerincnövesztés

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://toryttopreng.blog.hu/api/trackback/id/tr432532748

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Orbán Viktor csalódott bennünk 2011.01.04. 20:28:40

Közhely, hogy a mai miniszterelnök erősen paternalista politikus. Hogy a hatalom bebiztosításának és megerősítéseének mindennél magasabb prioritása van számára és hogy eszközeit tekintve tökéletesen cinikus. De szerintem nem volt ez mindig így. Ahhoz...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

erdészpista 2010.12.22. 17:48:53

Az a baj sajnos, hogy a fidesz szinte félkatonai szervezetként működik, eleve csinovnyikokat szerveztek be, abból pedig van elég utánpótlás itthon. Szóval nem arról van szó, hogy Orbán rájött, hogy hoppá ezekkel bármit meg lehet tenni, ez volt a terv mindig. "Mellészavazásért" pénzbünti jár, gondolom mindenre kínosan ügyelnek, le van osztva, ki mit és mikor nyilatkozhat. Ugyanakkor anyagilag, hatalmilag elég lukratív dolog képviselőnek lenni, nagyon nehéz ezt feladni, nem beszélve arról, hogy a helyzet egyre csak rosszabb lesz, mert a félelem a retorziótól nő, illetve a húsosfazékhoz közel maradni is egyre fontosabb.

Szóval egyéni akciót szerintem nem nagyon láthatunk, ha mégis, akkor az illetőt gyorsan kiteszik, ellehetetlenítik, vagy inkább megoldják csendben a háttérben, hogy ne legyen balhé belőle. Inkább az kéne, hogy a frakció váljon ketté (azaz csoportos szervezkedés), de egyelőre erre semmi jelet nem látok.

tory_t · http://toryttopreng.blog.hu 2010.12.22. 19:04:53

@erdészpista: Persze. Amikor azt írtam, hogy "Számítunk rátok!", azt természetesen nem gondoltam komolyan. :)

Amíg se az egyéni, se a listás jelöltállításba nincs érdemi beleszólása a választónak, addig nem a szavazókhoz, hanem a pártjukhoz lesznek lojálisak a képviselők, mert a mandátumot is végső soron onnan kapják. A választó választ egy pártot (egyéniben technikailag nem, de valójában azért igen), a párt pedig választ magának egy jelöltet. A rendszernek ezt az elemét (jelöltkiválasztást) kéne megváltoztatni, de gyanítom, hogy egyik párt sem akarja csökkenteni a saját befolyását.
Amúgy elvileg szabad mandátum van vagy mi a szösz.

erdészpista 2010.12.22. 20:32:08

Az a baj, hogy a beleszólásba jelenleg társadalmi igény sem nagyon van. Rengeteg példát tudnék mondani arra, hogy egy független / kis párt színeiben induló, közismert, befolyásos személy, aki rengeteget tett a városért, hogyan bukja el szánalmasan a választást egy nagypárti senki ellen. Az emberek alapvetően a Párttól, Vezértől várják a megoldást, nem az egyes képviselőktől. Hogy ez miért van, pontosan nem tudom, de a vezérkultusznak itthon nagy hagyományai vannak.

Vegyük ehhez hozzá, hogy a képviselővé válásnak sincsen itthon sok kultúrája, nem tanítják sehol, általában véletlenül odakerül valaki a tűzhöz, mert vagy ismert valakit, vagy befolyásos családba született, aztán vagy beletanul a szakmába, vagy nem. Ha meg eleve ott vagy, akkor miért végezz jó munkát, hiszen nem vagy rákényszerítve, a Pártnak elég, ha nyomkodod a gombokat, és a választókat se nagyon érdekli, úgy tűnik.

hungarisztan 2010.12.22. 22:29:18

Megéri töprengened, mert jó az outcome. :o)

(Kis stílusgyakorlat január utánra?) :o)

boribori 2010.12.22. 23:03:22

Van, aki "hisz" Orbánban. Van, aki mentegeti azzal, hogy alapvetően jót akar. Vannak sokan, akik az elmúlt évek szoclib vezetésű csődjét remélik még és még jobban elátkozni az orbániádák által. És nyilván vannak olyanok is a parlamenti frakcióban, akiket teljesen elbűvöl, hogy az ország megváltása egyedül és kizárólag az ő kezükben látszik lenni. Nem beszélve a kényelmes, jól fizetett és szépen koszorúzott hatalmi pozíciókról. Nekik lenne elegük?
Azt hiszem, tőlük nem várható még kritika sem, nemhogy tiltakozás.
Erdészpista jól látja - a Fidesz félkatonai szervezet, ami, ha belülre kerül valaki, igen kényelmes. Nem kell gondolkodni, ha a központi direktívákat kellő odaadással képviseli valaki, rögvest az Igazság letéteményesének tudhatja magát.
A magyar választópolgárnak kéne megmozdulnia végre, nemcsak négyévente egyszer fölgerjedni.

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2010.12.27. 12:33:55

@boribori:
Én azért azon elagyalnék, hogy olyan kényelmes-e belül lenni.
Szerintem az-úr-adta-az-úr-elvette alapon mennek a dolgok. Ha valaki a diktátortól kap valamit, holnap ugyanúgy el is vehetik tőle. Ma kap egy kegyet, holnap le is lövetheti a rosszkedvű diktátor. Ez komoly. NEm lehet hátradőlni és még csak a kitartó, kemény nyelvcsapások sem biztosítanak be.

Úgy döntöttem, a diktatúra paradoxonának fogom nevezni a dolgot. Vagyis, hogy ha kiadod magad a vezírnek, először kapsz egy koncot a lojalitásodért. De minél inkább hátra vagy dőlve szétvetett lábakkal, annál kevesebb hasznod van és annál inkább várható, hoyg kidobnak lomtalanításkor, vagy lelövetnek egy ködös reggelen.

Amúgy @tory_t: Már el is felejtettem, hogy vannak ún. "fideszes képviselők", jó, hogy szólsz.
És szerintem tlejesen új értelmet nyert a "fideszes képviselő" kifejezés.
"Fideszes képviselő" az, aki a fideszt a végletekig képviseli.

És hogy primaries? Itt? Te komolyan bedobnál még egy fordulót a választási kurvulásba? Én nem tudom, megoldana ez itt bármit.

@erdészpista: Úgy utálom, mikor arról megy a duma, h a magyarok vezérelvűek és kész. OV is pontosan ugyanezt gondolja rólad.
Ez durva általánosítás. Legalábbis vannak olyanok, akik igen és vannak, akik nem. Az arányok kérdésesek.
Na most: Azt nem érdemes kérdezni, hogy pontosan hány % vezírfüggő és hány a relatíve felnőtt. Azt érdemes kérdezni, melyik a jobb (felnőtt) és ki tudná ezt elérni.
SZvsz ha nem lenne paternalista opció a szavazólapon, az előbb-utóbb segítene.

boribori 2010.12.27. 19:56:20

@King Size Lobster: csak egyénileg lehet alattvalónak lenni, talpat nyalni - sőt, csak úgy lehet igazán mert ez egy individuális műfaj, hiszen a másik talpnyaló a konkurenciád. Ha ő fényesebbra nyalja azt a nagybecsű talpat, akkor esetleg ő maradhat a tisztogatáskor és a másik repül. Ilyen értelemben ez egy hatékony és versenyelvű dolog is. És persze tragikus is, gondoljunk a kirostáltak szenvedéseire.
Nem vezérelvűnek, "felnőtt"-nek lenni viszont közösségi műfaj. Egymáshoz kell igazodni és meg kell osztani egymással mind az okosságot, mind a cselekvést. Nem az a kérdés, amit erdészpista feltesz, azaz, hogy melyik felnőtt tudná a vezér nélküliséget elérni (legfeljebb egy forradalomban van ilyen vátesz), hanem az, hogy sok felnőtt ember hogyan tudja úgy jól koordinálni úgy a tevékenységét, hogy a szükségképpen kialakuló vezető/vezetők ne vezérek hanem konstruktív, a közösség érdekében tevékenykedő tényleges vezetők legyenek. Ez valóban számszerűségi kérdés is. Ha a többség számára nagyobb érték a vezetettség, akkor nagy a baj. Ha a többség képes egymásra tisztelettel nézni és saját méltóságát a másik méltóságának képviseletében megélni, akkor a vezérség önös kis indulat csupán, nem pedig tömegigény.
Magyarországon nagyobb tapasztalat van abban, hogyan lehet egy vezér árnyékában meglenni mint abban, hogyan lehet vezér nélkül közösen együttműködni.
Úgy látszik, nagyobb fáradság egymással szót érteni mint a vezért kikiáltani, követni, tűrni, megutálni majd lecserélni egy másik vezérre.
A legszomorúbb, hogy a mi vezéreink testestül-lelkestül diktátorok, nemcsak holmi sztárok, cégérek vagy logok. Mi pedig a diktatúrához vagyunk szocializálva. A szabadsághoz kevés a vezér nélküliség, képesnek kell szabadnak lenni.

tory_t · http://toryttopreng.blog.hu 2010.12.27. 23:44:51

@King Size Lobster: Lehet, hogy naiv vagyok, de szerintem segítene. Vagy: csak ez segítene. Nem feltétlenül előválasztásra gondolok (de akár arra is), hanem bármilyen megoldásra, ami kiveszi a pártok kezéből a kizárólagos rendelkezési jogot a jelöltállítás felett.

Néha lehet látni, hogy amikor egy képviselő egyéniből jut be, rácáfolva akár az országos párttámogatottságra, rögtön milyen nagy pofája lesz a frakcióban.

Amíg egy csoffadt szömörcsögöt is megválasztanak, ha az X vagy Y párt színeiben indul, addig nyilván a párt fogja megmondani a szömörcsögnek, hogy hogyan szavazzon, mert nem saját jogon, csak a brand miatt jutott be. Nem csoda, hogy szerencsétlen szömörcsög nem a választóknak, hanem a pártjának próbál majd megfelelni. És nem is nevezném ezt önértékelési zavarnak, mert nagyjából jól tudja, hogy mennyit is ér. A Párt adta, a Párt elvette – ahogy te is írod.

Nem mehetünk oda mind a 386 képviselőhöz, hogy megsimogassuk a fejüket: jól van, kis szömörcsög, ne félj a párttól, szabad mandátummal rendelkezel, csak úgy, mint az összes szömörcsögtársad.

És amíg az átszavazás kb. csak abban nyilvánul meg, hogy valaki vagy rosszul hallotta a hátrakiabáló ügyeletest vagy a virsliujjával véletlenül rossz gombot nyomott, addig nagy szükség nincs a 386 fős parlamentre, de még fele ekkorára sem. Elég lenne minden pártból egy-egy ember, aki a választáson elért eredmény súlyával szavazhat. A legtöbb parlamenti aktus értelmét veszti, ha a frakciófegyelem mindig közel 100%-ban érvényesül. A bizottságok attól lehetnek soktagúak, de legalább nem kéne akkora termet fűteni a plenáris üléshez.

"SZvsz ha nem lenne paternalista opció a szavazólapon, az előbb-utóbb segítene."
Nem látom be, hogy segítene rajtunk egy üres szavazólap. :)

Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2010.12.29. 01:15:34

@tory_t:
Rágugliztam a "csoffadt szömörcsögre" és 0, azaz nulla darab találatom volt.
Sajnos nem tudok addig érdemben reagálni a felvetésre, amíg nem rendelkezem elsőkézből származó vizuális mintával a csoffadt szömörcsög mibenlétét illetően.
Addig is feltételezni fogom, hogy a 386 szömörcsög felvilágosult, saját véleménnyel rendelkező, a közjó iránt elhivatott és egyéni felelőségét minden döntéséért büszkén vállaló honpolgár, aki saját ügyeinél is fontosabbnak tartja a hon érdekének előmozdítását. És hogy otthon, íróasztaluknál a hon makrogazdasági adatai és saját választókerületük egyedi foglalkoztatási mintázatai fölött görnyednek felváltva, felelős szömörcsög módjára. És hogy csak azért nem jutott eszükbe még a megoldás, mert olyan nagy a dilemma és nincsenek egyszerű válaszok.
Nnnna...

tory_t · http://toryttopreng.blog.hu 2011.01.02. 13:29:14

@King Size Lobster: Nos, a csoffadt szömörcsögöt leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy szimpla szömörcsög, ami valaminek a hatására (és ez éppúgy lehet külső, mint belső hatás) egyszer csak összecsoffad.

Egyébként igen, én is majdnem biztos vagyok benne, hogy szóról-szóra úgy van, ahogy feltételezed.